Miért változtassunk az élelmiszer-pazarlási szokásainkon?

A modern élet sodrásában gyakran megfeledkezünk az élelmiszerek valódi értékéről. Sokszor tervezés nélkül vásárolunk, többet főzünk, mint megeszünk, végül a maradék a kukába kerül. Vagy néha későn vesszük észre, hogy lejárt élelmiszerek várakoznak a hűtőszekrény mélyén, és kénytelenek vagyunk ezeket kidobni. De vajon tudjuk-e, hogy mi mindent pazarolunk el ilyenkor? Nem csak tápláló ételt és pénzt dobunk ki, hanem olyan természeti erőforrásokat is, mint a víz, a talaj és az energia, valamint az emberi munka és idő értékét, amelyek az előállításhoz szükségesek.

Az élelmiszer-pazarlás a háztartásokban nem egy elhanyagolható probléma. Az Európai Unióban évente több mint 59 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami fejenként 131 kilogrammot jelent (Eurostat, 2024). Ennek a pazarlásnak az összesített piaci értéke meghaladja a 132 milliárd eurót, és a háztartások termelik az élelmiszer-hulladék több mint felét (54%).

Az élelmiszer-pazarlás ára

Minden alkalommal, amikor ételt dobunk a szemétbe, valójában pénzt pazarolunk. Ha egy átlagos család havonta 1.500 lejt költ élelmiszerre, és ennek 10-20%-a rendszeresen a kukába kerül, az évente akár több ezer lejes veszteséget is jelenthet. Egy kis odafigyeléssel – például bevásárlólista készítésével, az étkezések előre tervezésével és az élelmiszerek helyes tárolásával – ez a veszteség jelentősen csökkenthető. Így a pénzünkkel is jobban bánunk, és az élelmiszer-pazarlást is mérsékeljük.

Egészségesebb szokások

Az élelmiszer-pazarlás megelőzése nemcsak pénzügyi előnyökkel jár, hanem az egészségünkre is jó hatással van. Amikor előre megtervezzük, hogy mit vásárolunk és mit főzünk, elkerüljük az impulzusvásárlásokat és a gyorsételek csábítását. Ennek köszönhetően több tudatosan választott étel kerül az asztalra, ami hosszú távon jót tesz az egészségünknek. A tudatos vásárlás segíthet abban, hogy elkerüljük az egészségtelen nassolást, és olyan élelmiszereket válasszunk, amelyek valóban táplálóak.

Időmegtakarítás a konyhában

A tudatos élelmiszergazdálkodás nemcsak pénzt, hanem időt is megtakaríthat. Ha előre megtervezzük az étkezéseket, mit és mennyit fogunk főzni és tisztában vagyunk az otthoni készletekkel, akkor azt is tudjuk, mit kell még beszerezni. Így ritkábban kell bevásárolni, és amikor elmegyünk a boltba, kevesebb időt töltünk ott. A folyamat azáltal is gyorsabb lesz, hogy akár több napra is előre eldöntjük a menüt és egyszerre szerezzük be a hozzávalókat.

Környezettudatos választások

A pazarlás csökkentése nemcsak a pénztárcánkat és az egészségünket kíméli, hanem a környezetünket is. A globális élelmiszer-pazarlás az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10%-áért felelős – ez több, mint amennyit a globális légi közlekedés okoz. Ugyanakkor minden egyes kidobott falat mögött ott rejlik a termőföld, a víz és az energia, amelyet az élelmiszer előállítására fordítottak. Így amikor kevesebbet pazarolunk, aktívan hozzájárulunk a környezetünk védelméhez is.

Az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása tehát nemcsak anyagi előnyökkel jár, hanem segít fenntarthatóbb, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb életet élni. Tudatos vásárlási szokásokkal, előre megtervezett étkezésekkel és helyes tárolással csökkenthetjük az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és ezzel egyben hozzájárulhatunk saját jólétünkhöz is.

***

Kövesd a Food Savers facebook oldalát, és fedezz fel praktikus megoldásokat, amelyek segítenek pénzt spórolni és hozzájárulni egy fenntartható jövőhöz.

A Food Savers projekt célja az élelmiszer-pazarlás megelőzése Hargita megyében és 2024. július – 2026. június között valósul meg az Európai Unió társfinanszírozásával, a Bizottság Egységes Piaci Programjának keretében. A projektet Hargita Megye Tanácsa valósítja meg partnerségben a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulással és Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületével.